40 éves kortól a mellrák kialakulásának kockázata megnő, így a rendszeres önvizsgálat, valamint a szűrésen való részvétel minimum két évente ajánlott a megelőzés, illetve a korai diagnosztizálás érdekében.

A mellrák kialakulásához hozzájáruló kockázati tényezők:

• Genetikai hajlam
• Életkor
• Dohányzás
• Túlzott mértékű alkoholfogyasztás
• Helytelen táplálkozás
• Mozgásszegény életmód
• Emlőszövet sűrűség

Az emlőszövet sűrűség (denzitás) minden nőnél különböző mértékű. Adott esetben előfordulhat, hogy ugyanannál a személynél az egyik emlő sűrűbb szövetállománnyal rendelkezik, mint a másik.

A sűrű, más néven denz emlőszövet azt jelenti, hogy a mirigyállomány között igen sok a kötőszövet. A nők csaknem egyetöde denz emlővel rendelkezik, ami megnehezíti a tumor felismerését, mert a sűrű emlőszövet elfedheti a daganatot, jelentősen befolyásolva ezzel a mammográfiás szűrés érzékenységét, hatékonyságát.

Denz emlő esetén a hagyományos két dimenziós mammográfia kiegészítéseként vagy alternatívájaként eredményesen alkalmazható a digitális emlő tomoszintézis, mely pontosabb diagnosztizálást tesz lehetővé a 2D mammográfiához viszonyítva.

Míg a hagyományos mammográfiás vizsgálat esetében a radiológus szakorvos a képet elemezve becsüli meg az emlőszövet sűrűségét, addig a Medicare Diagnosztikai Központban alkalmazott emlő tomoszintézis berendezés a vizsgálat során automatikusan határozza meg a denzitás mértékét (emlősűrűséget).

Emellett az eljárás legnagyobb erőssége, hogy segítségével felfedhető egy esetlegesen kialakuló mellrák korai stádiuma. Az emlő tomoszintézis révén pontosan meghatározható, hogy a mellszöveteken belül hol helyezkednek el az akár csak tűfej nagyságú mikromeszesedések, melyek felfedezése a sűrű mellszövet miatt a hagyományos mammográfiás vizsgálattal jóval nehezebb.

Az EUSOBI (Európai Emlőradiológiai Társaság) és 30 nemzeti emlődiagnosztikai testület megállapítása szerint a jövőben a digitális emlő tomoszintézis teljes mértékben felválthatja a hagyományos mammográfiát.